Közel 30%-os erősödést mutatott be a dollárral szemben a török líra hétfőn este, miután Recep Tayyip Erdoğan elnök a gazdaság dollarizációjának visszaszorítását célzó, hosszabb távon kétes sikerű rendkívüli intézkedéseket jelentett be.
Azonnali hatállyal leállítja állampapír-vásárlási programját az MNB – jelentette be kedden a Monetáris Tanács. A lépésre az utóbbi hetek visszafogott piaci jelenléte után már számítani lehetett. A program másfél éve alatt a magyar államadósság közel tíz százaléka került a jegybank tulajdonába, és valószínűleg jó darabig még ott is marad, hiszen az első megvásárolt papírok majd csak 2025-ben járnak le.
Újabb 30 bázisponttal 3,6%-ra emeli irányadó kamatát az MNB – derül ki a csütörtöki egyhetes betéti tender meghirdetéséből. A lépéssel bő egy hónap alatt már 180 bázispontot szigorított a jegybank.
Ma este tartja az év utolsó kamatdöntő ülését az amerikai jegybank, amelyen várhatóan bejelenti, hogy a jelenleginél gyorsabban vezeti ki a világtörténelem leggrandiózusabb monetáris eszközét. A kötvényvásárlási program gyors kivezetésének hatásait egyelőre nem ismerjük, csak sejtjük. De nem is az elsőkörös hatások miatt van szükség a kivezetés felgyorsítására: a jegybank ezzel akarja megteremteni a lehetőséget egy másik eszköz használata előtt, amellyel hatékonyabban felveheti a harcot az egyre súlyosbodó inflációs nyomással. Az áremelkedés valóban döbbenetes, és sokak szerint elkésett a lépéssel a Fed - de visszatekintve meg lehet érteni, hogy miért halogatta a szigorítást a jegybank. A reálgazdasági fejlemények látszólag akár türelmességre is bírhatnák a jegybankot, de valójában nincs ok a hezitálásra: az omikronnal kapcsolatban túl sok a bizonytalanság, a relatíve magas munkanélküliségre pedig a jegybank többé nem tud hatni.
Három órakor sajtó háttérbeszélgetést tartott Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A jegybank ma újabb 30 bázisponttal 2,4%-ra emelte az alapkamatot, ennek hátteréről beszélt elsősorban.
A Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program lezárásáról is döntött, amely értelmében a jegybank leállítja a kötvényvásárlásait - derül ki a jegybanki közleményből. Ezzel együtt a Tanács a mai ülésén a Növekedési Kötvényprogram befejezését is elhatározta.
Kedden 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa – jelentette be a jegybank. Mivel a jegybank irányadó eszköze november óta valójában az egyhetes jegybanki betét kamata, a mostani kamatemelés csak szimbolikusnak nevezhető. Az egynapos betét kamatának 80 bázispontos emelésével az megegyezik az alapkamattal, a folyosó tetején az egynapos hitelkamat pedig szintén 30 bázisponttal emelkedett.
Délután három órakor online háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás, az MNB alelnöke „a monetáris politika aktuális kérdéseiről” – derül ki a jegybank meghívójából. A kamatdöntés kapcsán biztosan lesznek érdekességek, melyeket kommentálhat az alelnök.
Mostanra elfogytak a jelzők arra, amit a török líra piacán látunk, a deviza az év eleje óta több mint 90 százalékkal gyengült a dollárral szemben. A török pénzügyminiszter szerint azonban kitartanak amellett, hogy nincs szükség a kamatok emelésére, sőt a héten további lazítást jelenthet be a jegybank.
Az elmúlt négy hétben összesen 150 bázisponttal emelte az irányadó kamatot az MNB, mely novemberben átállt a heti kamatmeghatározásra. A szigorítás várhatóan folytatódik, azonban a keddi „rendes” kamatdöntő ülés sem lesz érdektelen, hiszen egyrészt akár további intézkedéseket is hozhat a Monetáris Tanács, másrészt a kamatpályával kapcsolatos kommunikáció is frissülhet, harmadrészt pedig jön a friss inflációs és GDP-prognózis.
Csökkent az MNB-nél elhelyezett betétek állománya, de az eddigihez hasonlóan a jegybank most is minden ajánlatot elfogadott. Ennek azért van jelentősége, mert csak így lett effektív a mai újabb 20 bázispontos kamatemelés.
Újabb 20 bázisponttal 3,3%-ra emeli az irányadó kamatot csütörtökön az MNB – derül ki az egyhetes betéti tender meghirdetéséből. Ezzel bő három hét alatt már 150 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot a jegybank, a jövő héten pedig jön a „rendes” kamatdöntő ülés.
Nem nagyon van más lehetősége a jegybanknak, mint tartósan magas kamatszinttel leszorítani az inflációs várakozásokat, ami azt jelenti, hogy a 2013-2021 közötti monetáris politikának vége, a forint árfolyama stabilizálódhat, a lakáspiaci árak pedig oldalazásba válthatnak át – írja a blogján Zsiday Viktor.
Az MNB felülvizsgálta a devizaegyensúly mutatóra (DEM) vonatkozó szabályozását és döntött annak aszimmetrikus lazításáról. A módosítás nagyobb teret ad a bankok devizaswap-piaci aktivitásának, de nem jár a rendszerkockázatok érdemi növekedésével - írja tegnapi indoklásában a jegybank.
A Nemzetközi Valutaalap várhatóan lefelé módosítja majd az eurózóna növekedési előrejelzését az omikron variáns okozta bizonytalanságok, az újonnan bevezetett lezárások miatt, miközben az inflációs nyomás továbbra is tartós marad az IMF előrejelzése szerint.
Már a pandémia előtt is felmerült a kérdés, hogy vajon létezik-e egyáltalán független monetáris politika, és a kérdés mostanra még aktuálisabbá vált - vetette fel a közelmúltban tartott előadásában Király Júlia. A Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke a Bod Péter Ákos 70. születésnapja alkalmából tartott tudományos konferencián értékelte a kelet-közép-európai régió monetáris politikáit.
Az egyhetes betéti tenderen benyújtott 8236 milliárd forintnyi ajánlatot teljes egészében elfogadta az MNB csütörtökön, így effektívvé vált az újabb 20 bázispontos kamatemelés.
Újabb 20 bázisponttal, 3,1%-ra emelkedhet az irányadó kamat, az MNB ugyanis ilyen kondíciók mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét csütörtökön. Ezzel bő két hét alatt összesen már 130 bázispontot szigorítottak.